Belvedere
A barokk palotacsoport két kastélyból áll (Alsó- és Felső-Belvedere), ahol mára az osztrák művészet remekei – a középkortól
napjainkig – találtak otthonra. Savoyai Jenő herceg (1633–1736), a sikeres hadvezér és művészetbarát Lukas von Hildebrandttal építtette magának a Belvedere
nevű nyári palotát – akkor még Bécs városkapui előtt.
A barokk kastélyegyüttes olyan páratlan remekmű, mely egyesíti az építészet, szobrászművészet, festészet, kézműipar és barokk kertépítés, mint
művészet, mesterműveit, valamint az osztrák történelem mérföldköveit, és több okból is meghódítja a látogatók szívét.
Felső-Belvedere
A Felső-Belveder – (készült: 1717-től 1723-ig) - dominánsan magaslik a dombtetőn, így nyújtva lenyűgöző kilátást
Bécs városára.
A Belvedere, mint név, azaz "szép kilátás", Mária Terézia császárnéra vezethető vissza.
Röviddel Jenő herceg halála után az ő tulajdonában volt a kastély. Azóta, hogy az ismert vedutafestő Bernardo Bellotto a 18. században nagyméretű
festmény formájában megörökítette a kilátást, általánosan a híres "Belvedere – kilátás"-ról beszélünk. A Felső-Belvedere tisztán reprezentatív
célokból készült, amit a fényűzően felszerelt Márványterem és a drágán kialakított kastélykápolna még ma is
egyértelműen tanúsít.
Azt követően, hogy a császári gyűjtemény bemutatóhelyeként és Ferenc Ferdinánd trónörökös (elhunyt 1914-ben Szarajevóban)
lakópalotájaként szolgált, a Felső-Belvedere még egyszer az osztrák történetírás központi színterévé vált.
Az államszerződés 1955. május 15-i aláírásával, mely a kastély márványtermében történt, 10 évvel a II. világháború vége után Ausztria
visszakapta teljes függetlenségét.
A Császári Festménygaléria 1781-es megnyitásával a Felső-Belvedere világszerte az egyik első nyilvánosan látogatható múzeum lett.
Kastélypark:
A francia kertépítész Dominique Girard alakította ki a teraszformájú, gazdagon tagolt Kastélyparkot.
A barokk kert számos szökőkúttal, mitológiai szoborral, díszítő elemmel és virágágyással öleli körül és köti össze a két kastélyt.
Savoyai Jenő herceg az 1700-as évek környékén adott megbízást a barokk kert létrehozására, amely ma Európa egyik legjelentősebb ilyen jellegű parkjának számít (egész évben nyitva, ingyenes a belépés). Márciustól augusztusig a Felső-Belvedere 4000 alpesi növényfaj virágzásával kápráztatja el a látogatókat a világ legrégebbi Alpesi kertjében, amelyet Johann főherceg alapított 200 évvel ezelőtt.
Alsó-Belvedere
A nagy kiterjedésű, lágyan lejtő park másik végében fekszik az 1714 és 1716 között felépített Alsó-Belvedere.
A Jenő herceg privát lakópalotájaként készült kastélyban a barokk pompáról és életművészetről tanúskodnak a még fennmaradt
dísztermek, úgymint a márványterem, márvány galéria és arany szoba, valamint a kastélyhoz tartozó narancsház
és a fényűző lóistálló.
Ma a barokk kastélyegyütteshez tartozó összes épületet, úgy mint a Felső- és Alsó-Belvedere, a Narancsház és a Díszistálló, jelentős műalkotások bemutatására szentelik. Így a Felső-Belvedere-ben több mint 500 év művészettörténete, a középkortól egészen a 20. századig várja a látogatókat, míg az Alsó-Belvedere számos különböző kultúrkorszakot bemutató, kiváló kiállítás színhelyéül szolgál.
