Greillenstein kastély

A Greillenstein kastély Röchrenbach település közelében található reneszánsz stílusú épület,
amely 1534-től a Kuefstein család tulajdonában van.
A mai kastély helyén a középkorban egy kis erődítmény volt, amit Kuefstein leromboltatott, hogy a helyére kastélyt építtessen.
A kastély 1570-től 1590-ig épült reneszánsz stílusban, és többnyire napjainkig változatlan maradt.
A látógatókat hitelesen megőrzött belső terek és berendezések várják, mint például a reneszánsz kápolna, a bírósági terem, a könyvtár és a fesztivál csarnokok.

A kastély egy négyszárnyas épület, közepén egy kétszintű árkádos udvarral. A kastélyt árok veszi körül, melyben sajnos nincs víz. Az épület különlegessége az árkádsor és a kandallók tipikusan reneszánsz stílusa. Minden kandallót másként építettek. Gyakran láthatunk hasonlót Franciaországban és Angliában, de Ausztriában teljes egészében fennmaradt formában egyedülálló.

A Greillenstein kastély reprezentációs és közigazgatási szempontból épült, és 1848-ig maradt meg ebben a minőségében. Miután a közigazgatás a földesuraktól a községi és kerületi hivatalokhoz került, a kastélyt teljes egészében magán célra használták 1960-ig, amikor is múzeumként nyitották meg a nyilvánosság számára.

Reneszánsz fürdő

Mielőtt az alsó udvarba mennénk, megtekinthetjük balra a fürdőt
A Greillensteini fürdőrendszer a maga nemében példa nélküli Ausztriában. Három helyiségből áll, a kastély építésének idejéből származik (1570).

A folyóson található a fütőberendezés

A tűzhely fölé egy viztartályt erősítettek, melyben a vizet melegítették. A földön látható ólomcsövön kersztül folyt a víz az udvaron lévő kútból a víztartályba. Egy kis fa ajtó vezet a fütőtérbe, ahonnan nem csak a melgvíz tartályt melegítették, hanem az öltözőben és fürdőben található cserépkályhákat is fűtötték. Tovább haladva a fával burkolt öltözőbe jutunk, innen lehet a fürdőmedencébe jutni.
Ez a fakamra majdnem sértetlen állapotban maradt.

A középső terem

Ez a tulajdonképpeni fürdőszoba, eredetileg itt fürödtek egy medencében.
A külső falon látható a lefolyó, amin keresztül kiöntötték a vizet fürdés után. Még 1620 elött átépítették ezt a helyiséget. A talajba medencét vájtak, amit homokkő lapokkal raktak ki. A medencét csak félig töltötték fel, és a fürdőzők csak a hasukig érő vízben ültek.
A fürdő nem csupán tisztálkodásra szolgált, hanem megvolt a társadalmi jelenősége is.

A harmadik helyiség

Ez tulajdonképpen egy kis fülke a folyosón, a fürdés utáni hidegvizes zuhany céljára szolgált.

A Nagy könyvtár

Ez az új könyvtár, szinte mindegyik könyv az előző századból való.
Nagyjából 8 ezer kötet található itt, melyek történelmi, filozófiai és vallástudományi témákban íródtak különböző nyelveken. A terem egész más benyomást keltene, ha még itt lenne a metszett faburkolatú mennyezet, mely kölcsönként Bécs mellett a Laxenburg Franzenburgban van felszerelve.

I. Ferenc császár, Napóleon apósa építetett a császári kertben egy várat, azzal a szándékkal, hogy egy osztrák múzeumot nyisson benne.
Ezért kért különböző kastélyokból tárgyakat. Innen kerültek Franzenburgba ajtók, faburkolatok, két famennyezet, valamint kályhák, többrk között ennek a teremnek a kályhája is.

A régi könyvtár

A kastély legértékesebb régisége az ebben a termben látható famennyezet, melyen kétszer is szerepel az 1590-es évszám.
A mennyezet 25 négyzetre van felosztva, melyek mindegyikén tájképek és mitológiai jelenetek láthatók groteszkekkel és arabeszkekkel körülvéve. Az ebben a teremben található könyvek 100 és 300 évvel idősebbek a Nagy könyvtárban lévőknél, nagyrészt történelmi tárgyúak. A terem teljes berendezése a 17. századból származik.

A levéltár

Ez a terem nem tartozik a legszebbek közé, de különleges kultúrtörténeti jelentősége van.
Az itt található dokumentumok, paírok, levelek, okmányok tartalmuktól függően különböző szekrényekben vannak elhelyezve. Az iratok szinte minde fennmaradtak. Külön szekrényben vannak a vásárlólevelek, mely a kastély megvásárlától tartalmaz dokumentumokat.
Van egy szekrény a közigazgatási papíroknak, van egy a bíráskodásnak, szimbolizálva kéz és lábbilincsekkel.
Egy a családi archívum legszebb történelmi emlékeit tárolja. Külön szekrényt kapott az az okmány, mellyel 1918-ban az utolsó osztrák császár gróf Károly Kuefsteinnek a legnagyobb Habsburg érdemrendet az aranygyapjút adományozza.

Találunk a teremben olyan szekrényt is, mely a Kuefstein család olyan neves személyekkel való levelezést tárolja mint, Mendelsshon, Johann Strauss, Liszt, Berta von Suttner, Robert Schumann.

A Törökterem

Ez a terem a nagyméretű olajfestményeknek köszönheti a nevét.
A teremnek reneszánsz menyezete van, az eredeti Laxenburgba került. A mostani Viehofenből, egy St. Pölten melletti Kuefstein kastélyból került ide. A teremnek kiváló akusztikája van, ezért itt szokták rendezni az úgynevezett gyertyafény koncerteket.

Sárkány és törpék

A barokk korban nem csak a kastély elötti kerti építmények készültek el. Kb. 400 méterre a kastélytól épült egy szökökút.
A sárkány vízköpőként szolgált, 70 lépcsőn keresztül folyt a víz egy medencébe. A vízlépcső mentén homokkő figurák álltak. Szemben a lejtőn egy pavilonban voltak a kőzsámolyok, melyek most a felső udvarban állnak. Miután a figurákat a kastélytól távol többször is ledöntötték, megrongálták vagy ellopták, inkább átvitték öket a kastélyba. A törpék közül már csak kilencet tudtak restaurálni.